Az edzés fontos és nélkülözhetetlen része az egészséges, fitt ember életének. Azonban önmagában nem elég a rendszeres edzés! A régi mondás szerint: "Az vagy, amit megeszel!"
A paleolit táplálkozás reneszánsza
A paleolit táplálkozás lényege a visszatérés a kőkori étrendhez, mely abból a felismerésből fakad, hogy a régészeti leletek szerint a földművelést és állattenyésztést megelőző korszakokban az emberek jóval egészségesebbek voltak, mint földműves őseink.
Mivel a gabonafélék és a tejtermékek csupán az utóbbi tízezer évben váltak az ember alapvető táplálékává, ezeket egyrészt nem tudjuk megemészteni rendesen, másfelől túl nagy szénhidrát terhelést jelent a szervezetnek, s ez a civilizációs betegségek egyik fő okozója.
A probléma forrása, hogy a városok kialakulásával, az infrastruktúra fejlődésével és a növekvő népességgel életmódunk is megváltozott, ezzel pedig nagymértékben eltértünk attól a táplálkozástól, amire évmilliókon át adaptálódtunk.
A ma élő, tradicionálisan táplálkozó természeti népeknél ismeretlen a szív- és érrendszeri megbetegedés, a cukorbetegség, ritka a rák, és alig fordul elő autoimmun betegség. Amint egy természeti nép elkezd áttérni a nyugati étrendre, katasztrofálissá válik az egészségi állapota.
A dinamikusan növekvő népesség olyan élelmiszertermelést tett szükségessé, amely stabilan, termékenyen, évszaktól és a változó természeti környezettől függetlenül képes volt ellátni a Föld lakosait élelemmel. Nem az volt a fontos, hogy a táplálék egészséges legyen, sokkal inkább a tömegtermelés, szállíthatóság, raktározhatóság lettek a fő szempontok. Az evolúció során kialakuló földművelés és állattenyésztés célja az életben maradás volt.
Ne tévesszen meg senkit, hogy 1850 óta a higiénés viszonyok, majd az orvoslás fejlődése miatt évente három hónappal nőtt meg a várható élettartam. Ez nem a táplálkozásunk fejlődése miatt következett be!
A paleolit étrend nem egy vallás, nem kell szentírásnak venni, hiszen nagyon nehéz lenne a mai világban mindenkor betartani, de fontos, hogy amennyire lehet, kerüld a magas szénhidrát tartalmú ételeket, próbálj helyette több húst, zöldséget, gyümölcsöt enni! Ezzel biztos, hogy nem ártasz szervezetednek, sok más diétával, táplálkozási trenddel ellentétben.
Gabona- és tejipar, a természet csúfos megerőszakolása,
avagy a paleolit táplálkozás egy kettlebell edző szemével
A paleolit táplálkozás alapvetően nem javasolja a gabona- és tejtermékek fogyasztását, és naná, hogy épp e kettőről a legnehezebb lemondania a városi élethez szokott embernek. Talán könnyebb lesz a lemondás, ha kicsit belesünk a színfalak mögé.
● Tej
A tej lassítja a belekben a tápanyagok felszívódását, ez belassítja az anyagcserédet, magyarul minden étel jobban fog hizlalni!
Teljesen természetellenes, ha a tehéntejet nagy mennyiségben, napi szinten fogyasztjuk, hiszen elődeink csak csecsemőkorban, a szoptatási időszak alatt használták, illetve az állattartás kialakulása után is csak éhínséges időszakokban, kis mennyiségben.
Lehet pro és kontra érveket felhozni a tejtermékek ellen-mellett, de az bizonyos, hogy eltolódtak az arányok, ha a napi tápanyagbevitel 15%-át ez teszi ki. Ha lemondasz a tehéntejről, és például szójatejjel, mandulatejjel, kókusztejjel helyettesíted, és összességében csökkented a tejtermékek fogyasztását, máris sokat tettél az egészségedért!
● Gabona
Az ősemberek nem fogyasztottak gabonát, a gabonatermelést ugyanis csak jóval később, az éhezés leküzdésére találta ki az ember. Mára az európai országokban nincs éhezés, sőt, a túlzott kalória bevitele ellen kell küzdenünk! Az emberek általában megdöbbenve hallják, hogy a teljes kiőrlésű gabona jobban megemeli a vércukorszintet, mint maga a cukor.
Itt is irreális az arány, a mai átlag városi ember tápanyagának 40%-át a tésztafélék teszik ki!
Ha a finomliszteket például lenmaglisztre, tökmaglisztre, mandulalisztre, de legalább zablisztre cseréljük, látni és érezni fogjuk a különbséget, fogyás formájában biztos! :)
● Na de akkor hogyan tudná ellátni a paleolit táplálkozást az élelmiszeripar?
Ne gondoljuk, hogy ha mindenki áttérne a paleolit táplálkozásra, akkor attól összeomlana az élelmiszeripar. Persze ha ez a változás hirtelen, egy nap alatt történne, akkor azt biztosan megsínylené az élelmiszeripar, de ennek a valószínűsége azért nem túl nagy.
Az élelmiszeripar a fogyasztáshoz igazítja a termelést, ezért ha mi 15%-ban tejterméket és 40%-ban tésztaféléket vásárolunk, akkor erre fog alternatívákat kitalálni, és termelni. Ezeknek a termékeknek az előállítása rendkívül bonyolult, mégis óriási mennyiségben viszonylag olcsón állítható elő.
Utópisztikus gondolatnak tűnik, de ha mindenki áttér az egészséges ételekre, akkor azt fogják sokkal kedvezőbb áron és nagyobb mennyiségben termelni. Nem véletlen, hogy Amerikában a Wal-Mart (a Tesco amerikai óriásváltozata) és a többi multi fejvesztve próbálnak betörni az organikus piacra. Na, nem az emberek egészségéért igyekeznek ennyire, hanem mert szeretnének felkészülni és reagálni a megváltozott fogyasztói igényekre, hogy részesülhessenek a vaskos profitból. Ez mozgatja az ipart, a szükségletek kiszolgálása. Lehet ezen mérgelődni, de felesleges. Saját magunkon kell változtatni!
Hallgass a józan eszedre, melyik táplálkozási piramis az
egészségesebb?
Kifogások, érvek a paleo ellen
Ha valamit igazán szeretnél elérni, megoldásokat keresel, ha lusta vagy hozzá, kifogásokat!
Így van ez az egészséges étkezéssel, paleoval kapcsolatban is.
De nincsen ez másképpen, ha edzésről van szó. 2007-ben, mikor elkezdtem kettlebell edzéseket vezetni, rengeteg kétkedővel, okoskodóval találtam szemben magam. De nem a szakedzők vagy sportolók voltak a legnagyobb kételkedők, hanem a lusta emberek, akik nem sportoltak semmit: árt az ízületeknek, sérvet kapok a kettlebell gyakorlatoktól, nem elég hatékony, a swingnek semmi értelme és még sorolhatnám a végtelenségig. Keresztre akartak feszíteni minket, mikor elmondtuk, nincs értelme az izmok izolált edzésének, ha az egészség a cél.
Mára már a többi oktatóval együtt annyira sok pozitív eredményt tudunk felmutatni, hogy az eredmények vitathatatlanok. Rengeteg embernek megváltoztattuk az életét! Több orvos, gyógytornász és testépítő is csatlakozott az instruktorok népes táborához. Manapság egyre kevesebb embert hallani, aki azt mondja, hogy kettlebellel edzeni butaság.
Ugyanezt látom most a paleoval kapcsolatban is. Lehet, hogy vannak benne hibák és lehet, hogy pár dologról kiderül majd később, hogy nem egészen úgy van, ahogy Szendi Gábor gondolta. De a fő irányelve, hogy együnk minél több feldolgozatlan ételt, sok zöldséget és gyümölcsöt, kerüljük a szénhidrátok túlzott fogyasztását, nem lehet rossz.
● A húst-hússal fogyasztás a legnagyobb téveszme, amit a kétkedők a paleolittal kapcsolatban felhoznak. A fenti táplálkozási piramison is láthatod, hogy nem a hús a legfőbb táplálék beviteli forrás. Az embernek a növényevő és húsevő állatokkal szemben gumós zápfogai vannak, ami egyértelműen utal arra, hogy mit kéne ennünk. Mégis el tudom fogadni, ha valaki nem eszik húst, de ez nem akadály, sőt, nagyon sok paleos vegával is találkoztam már! A kettő nem zárja ki egymást, bár tényleg nagyobb odafigyelést igényel.
● A másik nagy tábora a kétkedőknek azt hangoztatja, hogy akkor miért nem élünk úgy, mint egy ősember, a tisztálkodástól kezdve az élelemszerzésig. Természetesen ilyet senki sem akar és beláthatjuk, hogy semmi értelme nem lenne. Jó, hogy higiéniás szokásaink sokkal fejlettebbek, mint őseinknek, jó, hogy vannak orvosok, akik tudnak segíteni. Az ősember nem evett kókuszzsírt, zablisztet sem, de ezek ALTERNATÍVÁK, mert senki nem várja el, hogy tényleg úgy éljünk, mint egy ősember, csak törekedjünk rá, hogy ne térjünk el olyan túlzott mértékben, mint a fenti bal oldali piramis.
● A harmadik tábor anyagi oldalról közelíti meg a dolgot. Nos, igen, a paleolit táplálkozás rövidtávon tényleg drágább, mint a hagyományos. De hosszútávon nagyon sok pénzt takaríthatunk meg, amit gyógyszerre, orvosra, betegszabadságra költenénk. Nem tudom, mások hogy vannak vele, de számomra az egészség a legfőbb érték, fontosabb, mint hogy milyen kocsid van, van-e jakuzzid és óriási házad egy domb tetején!
Reális célokat tűzz ki magad elé! Én is szoktam bűnözni, édességet enni, de próbálom az akaraterőm és a lehetőségeimhez mérten a lehető legjobban betartani a paleo táplálkozásban olvasott javaslatokat.
Recept, étrend tippek
● Első lépés:
Olaj helyett használj kókuszzsírt! Cseréld le a fehérlisztet és cukrot zablisztre és eritritre vagy stevia-ra! Ettől nem lesz elviselhetetlenül drágább az étkezésed és egyébként is megspórolod a gyógyszerek árát, amiket nem kell majd beszedned!
● Második lépés:
Kerüld a szénhidrátbombákat! Kerüld a cukor és fehérliszt tartalmú ételeket (például kenyerek, tészták), valamint a tejet, de legalább drasztikusan csökkentsd le ezek bevitelét!
Reális, elérhető célokat tűzzél ki magad elé! Ne akarj egy hét alatt megváltozni, haladj apró lépésenként! A paleolit táplálkozásnak nagyon sok szintje létezik. Vannak akik csak az első lépést teszik meg, de akadnak olyanok is, akik kizárólag csak réten legelt bölény húsát hajlandóak megenni és bioboltokban vásárolnak zöldséget maguknak. Úgy gondolom, reálisan kell gondolkodni és ésszerű, gazdaságos célokat kitűzni.
Az vagy, amit megeszel... Ha nem étkezel megfelelően, akkor a legnagyobb gondossággal összerakott edzésprogram sem ér semmit. Az izomépítéshez például fehérjedús étrend szükséges. Ezért rohan mindenki megvenni a különböző tojás-, szója-, és tejsavó fehérje porokat. De mint ahogy a nevük is mutatja, ezek kiegészítők és nem helyettesítik a megfelelő táplálkozást.
Sajnos a mai ételek egyre rosszabb minőségűek, ezért szükséged lehet rájuk, ha nagyon aktívan sportolsz. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a multivitaminok nem pótolják a gyümölcsöket, valamint a fehérjeporok a húsfogyasztást. Bármit is sugalljanak a reklámok... Mértékkel fogyasztva remekül kiegészítik étrendünket. De nem feltétlenül szükségesek.
A fehérjeporoknak vagy a fogyni vágyók által szedett L-karnitin tartalmú poroknak semmi közük nincsen a hormonháztartásba kívülről durván belekontárkodó anabolikus szteroidokhoz. Ez utóbbiak használatát nem javaslom. Egy életre tönkreteheted magad, ha szeded őket!
Szendi Gábor válaszol a beküldött paleolittal kapcsolatos kérdéseitekre
Kettlebelledzés: Hogy lesz egy programozó matematikus-pszichológusból táplálkozási szakértő? Az internet fellelhető anyagok alapján Önnek számtalan könyve jelent meg magyarul a paleolit táplálkozásról, de milyen nemzetközi publikációi vannak a témában? Pszichológusként nyilván tudja, hogy az agy legfőbb tápláléka a glükóz, a minimális energiaigénye 0,1 kcal/perc. Ez számos állatfajban korlátozta az agy méretét az evolúció során. Az ember törzsfejlődése során a feldolgozott gabonafélék fogyasztása nagymértékben hozzájárult az agyunk fejlődéséhez, ugyanakkor a paleolit táplálkozás elmélete teljesen ellentétes ezzel. Nem érez itt ellentmondást?
Szendi Gábor:
Mondhatnám, úgy, ahogy Paul Jaminet asztrofizikusból és Shou-Ching Jaminet mikrobiológusból. A tudományos kutatásnak van egy gondolkodásmódja, és aki kutatóként ezt elsajátítja, az bele tudja ásni magát bármilyen tudományterületbe. Én kutatópszichológusként eleve pszichobiológiai beállítottságú voltam, és azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a pszichológusképzésben annak idején 2 év komoly pszichofiziológiai és 1 év anatómiai képzést is kaptunk. Én ezeket már tanulóéveim alatt is komolyan vettem, mert félig-meddig egy orvos veszett el bennem. A táplálkozástudomány pedig mindig is erősen érdekelt. Nemzetközi publikációim nincsenek, sosem érdekelt az az életidegen egyetemi gondolkodás, hogy a nemzetközi publikációkkal mérik egy magyar ember tudását. A nemzetközi publikációk külön "üzletág", azok űzik, akiknek a hivatalos tudományban az előmenetelük függ tőle. Én viszont mindig is függetlenségre törekedtem, és sosem vágytam címekre, előmenetelre.
Pszichológusként azt tudom, hogy az agy glükózzal is, és ketontestekkel is jól működik. Ami szükséges glükóz, azt a máj előállítja fehérjéből is. Mindamellett a paleolit táplálkozás nem mellőzi a szénhidrátokat, csupán a magas glikémiás indexűeket kerüli.
Az agyméret fejlődését nem a szénhidráthoz, pláne nem a gabonához való hozzáférés határozta meg. Az alábbi ábra jól mutatja, hogy az agyméret növekedés az ember evolúciója során folyamatos volt, és mai méretét kb. 200 ezer évvel ezelőtt elérte.
Szendi Gábor
A paleolit táplálkozás szakértője.
A földművelés csupán 10 ezer éves, ami nem azt jelenti, hogy pl. Európában ennyi ideje van földművelés, az délen kb. 5000 éves, északon 3000. Az agyméret valószínűleg az omega-3 függvénye, s az embernek volt egy tengerpart melletti fejlődési szakasza 4-6 millió évvel ezelőtt. Ez kb. 1 millió évig tartott. Az agy szárazanyagtartalmának 25%-a omega-3.
Kettlebelledzés: A paleolit étkezés feltétlenül "elégséges-e", avagy felkészült-e a mai kor betegségeivel szemben? A már közhellyé vált mondás szerint: az vagy, amit megeszel. Az évek során, ahogy az ember egyre inkább uralja és irányítja környezetét, kikerülhetetlen mindezek negatív körülményeként a különböző betegségek újabb és újabb adaptációja, így felmerül a kérdés: a táplálkozásunkkal eléggé felkészültté tudjuk-e tenni a szervezetünket- ill. immunrendszerünket a még esetlegesen nem ismert betegségekkel szemben? Az a fajta életmód és táplálkozás, amely évezredekkel ez előtt elégséges ill. egészséges volt, a mai XXI. században feltétlenül megállja-e a helyét?
Szendi Gábor:
A modern kor emberének betegségeit több tényező okozza. A legsúlyosabbakat és legpusztítóbbakat (mint kardiovaszkuláris, rák, diabétesz, autoimmun betegségek) az evolúciósan optimális táplálkozástól és életmódtól való eltérés okozza. A civilizációs betegségek kialakulásába erősen belejátszanak észrevétlen hatások is, mint a nap kerüléséből fakadó népességszintű D-vitaminhiány és a megváltozott táplálék összetételből fakadó K2 vitamin hiánya, nem beszélve a többi vitaminról és nyomelemről.
A betegségek másik forrása az urbanizációból és az állatokkal való együttélésből (állattenyésztés) fakad: az emberek és állatok közelsége teszi lehetővé kórokozók terjedését, mutációját.
A betegségek harmadik forrása a környezetszennyezés, ez ugyanakkor nagyságrendileg el van túlozva.
A nyugati étrendet nem az alakította ki, hogy minél jobban tudjunk védekezni betegségek ellen, hanem a földművelés és az élelmiszeripar belső fejlődése vezetett a mai étrendhez. Ebben az urbanizációnak jelentős szerepe volt, ugyanis komoly kihívás volt 10-100 milliós tömegeket élelmiszerrel ellátni.
A modern étrend nem véd, hanem megbetegít, ennek egyszerű oka az, hogy az emberi szervezet évmilliókon át alkalmazkodott bizonyos táplálkozáshoz, a mai étrend ezt alapvetően felrúgja, és mást eszünk, mint amihez alkalmazkodtunk.
Kettlebelledzés: Van-e értelme "visszamenni az őskorba" akkor, mikor a környezetünket (értsd: az elfogyasztott állatokat és növényeket) nem tudjuk visszavinni abba az állapotba? Ugyanolyan hatásos-e a halliszttel és más állati eredetű fehérjével, termelékenységfokozókkal 1 év alatt vágáséretté hizlalt marha húsát enni, mint a tisztán növényeken hízott őskori bölényét? Tudjuk-e, mennyire használ a nemesített, a természetes életképességgel szemben kontraszelektált, ipari körülmények között legmagasabb hozamra képes növények fogyasztása a szervezetnek? (Ridegtartású szürkemarhára és tiszta bio növénytermesztésre hivatkozni nem ér, sajnos ezt elég sokan nem engedhetik meg maguknak.)
Szendi Gábor:
Természetesen jobb lenne legeltetett állatok húsát ennünk, de még a nagyüzemi körülmények között felnevelt állatok húsa is közelebb áll a természetes táplálékhoz, mint a gabonaalapú étrend. A húsokban a fehérjeszerkezet ugyanaz (különben az állat nem élne), a hátrány a különféle kis mennyiségű hormonok és antibiotikumok. Ezektől a többi nyugati élelmiszer sem mentes. A paleo egy agyonvegyszerezett világban az optimális kiút.
Kettlebelledzés: A szarvasmarhát genetikai vizsgálatok alapján úgy gondolják, hogy ~10-11,000 évvel ezelőtt háziasította az ember, Ön mit gondol erről?
Szendi Gábor:
Így van.
Kettlebelledzés: Nekem csak az a gondom a paleolit szemlélettel, hogy a 3 alap tápanyag egyikére ördögként tekint. Ezt már anno a zsírral eljátszották, évtizedekbe telt, mire rájöttek, hogy az azért nem úgy van ám. Arról nem beszélve, hogy a túlzottan szénhidrát dús étrend a zsír akkori megbélyegzéséből indult és most ezt próbáljuk visszafordítani, egyelőre nehézkesen. Most ugyanezt játsszuk el a szénhidráttal, aztán eltelik 20 év és akkor majd meglátjuk, mi az igazság. Addig meg mi magunk vagyunk a kísérleti egerek. Én magam nem hiszek abban, hogy bármelyik alap tápanyagra eredendően rosszként kell tekinteni. Ahogy máshol az életben, szerintem itt is az arany középút a célravezető. Mindenből kell, de a megfelelő formában, megfelelő mennyiségben.
Szendi Gábor:
Félreérti a paleot. A paleo egyik makrotápanyagot sem demonizálja. A szénhidrát az ember természetes tápanyaga. Ami szénhidrátügyben változott, az "csupán" annyi, hogy a földműveléssel - kezdetben csekély mértékben - bevezetésre kerültek finomított szénhidrátok (kezdetben csak a gabonafélék, köles és hasonlók), később megjelent a burgonya és a kukorica, még később a rizs és a cukor. A 20. században hihetetlen mértékben eltolódott az arány a finomított szénhidrátok irányába. ezt követi a 20. század elhízás statisztikája, ami 1900 körül indult a népesség 5%-ról, s mára elérte az USA-ban a 70%-ot, nálunk a 60%-ot. A szervezetünk (hasnyálmirigy, stb.) evolúciósan nincs erre felkészülve.
Kettlebelledzés: Mire alapozza azt, hogy az ember nem képes feldolgozni a gabonafélék tápanyagait, mert genetikailag nem adaptálódott rá, miközben bizonyítékaink vannak arra, hogy pl. a felnőttkori tejcukor-emésztés képességét okozó mutáció (aminek a lényege az, hogy a laktáz enzim csecsemőkor után is "bekapcsolva" marad) gyönyörűen megjelent és elterjedt gyakorlatilag minden olyan populációban, amely állattartással foglalkozott.
Szendi Gábor:
A gabonafélékkel több probléma van. A keményítőt természetesen meg tudjuk emészteni, de ezzel az a baj, hogy nagyon magas a glikémiás indexe, óriási vércukor és inzulinválaszt vált ki, ehhez nem szokott hozzá a szervezetünk. A másik fő gond a glutén, ami igen sok probléma forrása, mivel áteresztővé teszi a bélfalat, ill. autoimmun betegségeket provokál. A harmadik probléma a WGA lektin, ami alattomos fehérje, hasonló problémákat okoz, mint a glutén. A negyedik, kevésbé kiugró probléma, a teljes kiőrlésű lisztekben található fitinsav, ami megköti az ásványi anyagok egy részét. A tejcukoremésztés képességének fennmaradása egygénes mutációt igényelt, a gabonafélékhez való alkalmazkodás alapvető változásokat igényelt volna, ami több százezer év.
Kettlebelledzés: Finomított szénhidrátot gyakorlatilag minden étrend tilt, nem ezzel van a gond.
A paleolit diéta tkp. en bloc tiltja a szénhidrátot. Ugyebár gabonákat teljesen, tök mindegy, milyen formában. Még a nagy szemű zabpelyhet is, pedig az aztán aligha finomított.
A másik érdekes pont: hüvelyes növények tiltása. Azon kívül, hogy azoknak is magasabb a szénhidrát tartalma (melynek jelentős része rost!), nem tudom, mi a baj velük.
Szendi Gábor:
Tévedés, a paleo nem "tiltja" a szénhidrátokat. Egyébként sem tiltunk, csak ajánlunk. A hüvelyesekben lektinek találhatók, amelyek sokféle problémát okozhatnak a szervezetben.
Paleolit táplálkozás
Paleolit szakácskönyv
Paleolit szakácskönyv 2
Paleolit táplálkozás kezdőknek
Kettlebelledzés: Hogyan étkezzünk általánosságban, hogy a kalória szám alacsony, az erő az edzéseken viszont maximális legyen?
Szendi Gábor:
A paleoban az egyik fontos energiaforrás a zsír. Sok zsírt kell enni. Egyes felfogások szerint komoly energiát igénylő edzések mellett napi egy marék bazmati rizs biztonságos keményítőnek tekinthető. Mások inkább banánt, sütőtököt fogyasztanak kiegészítésként. Azért említem a rizst, mert bár én ezzel nem értek egyet, úgy érzem, később tisztázandó kérdésről van szó. A természeti ember nem végzett erősportokat, de nagy erőkifejtésre és tartós terhelésre volt képes. Igaz, sok nép fogyaszt édesburgonyát, tapiókát, amit paleonak is tekintünk. A paleoban még nem tisztázódott a testalkatok problémája. Kanyó Dénes világcsúcs időket úszik szigorú paleo mellett, de lehet, hogy egy "gyorsan égető" típusnak kell némi szénhidrát. Ha a természeti népek élete felől közelítjük a dolgot, akkor azt mondhatjuk, hogy náluk a csúcsteljesítményt behatárolta az étrend. A nyugati világban a sportban a teljesítménynek rendelnek alá mindent. Ennek kockázatos, szélsőséges példája az NDK úszóinak esete, és a mindennapos dopping.
Kettlebelledzés: Milyen szénhidrát fogyasztható a mi edzéseink mellett, és mi az a mennyiség, ami büntetlenül (hízás és túlzott inzulinreakció nélkül) magunkhoz vehető. Mert szénhidrát ugye kell az izmok regenerációjához, meg üzemanyagnak is. Jó-e a gyümölcs/aszalt gyümölcs, vagy az a fruktóz miatt nem annyira? Ha nem gyümölcs, akkor magasabb keményítőtartalom? Rizs vagy batáta? Továbbá mi az ajánlott mennyiség C- és D-vitaminból illetve omega3-ból kettlebellezők számára, van-e egyáltalán különbség a sportolók és az átlagember napi adagja között.
Szendi Gábor:
Mint előbb írtam, egyesek szerint a rizs elfogadható. Én neccesnek tartom. A batáta, az alacsony fruktóztartalmú gyümölcsök elfogadhatók. Az izmok egyébként remekül működnek ketontestekkel is, tehát a zsírra kéne koncentrálni, nem a szénhidrátra.
Az intenzív sport több C-vitamint igényel, szerintem az optimális adag kb. 4 gramm naponta. Az omega-3-ból nem kell több, de sok kell (napi két gramm EPA). A D-vitamin nagyon fontos az izmok szempontjából is, korai vizsgálatok is azt mutatták, hogy magas D-vitaminszint esetén kétszer gyorsabban erősödnek a sportolók, csökken a sérülések száma, stb. Napi 10 ezer egységet érdemes szedni.
Kettlebelledzés: Az alábbi sportok esetében mennyire segíthet a teljesítmény maximalizálásában a paleo, illetve milyen módosításra lehet szükség, hogy az étrend kifejezetten ezen célokat szolgálja: 1. kifejezett erősportok (pl. súlyemeles, erőemelés), 2. erőt és erőállóképességet egyaránt igénylő sportok (pl. kettlebell).
Szendi Gábor:
A sporttáplálkozáshoz sajnos nem értek, hadoválni meg nem szeretek.
Kettlebelledzés: Minden hasonlóság ellenére nem egyformán működünk, kinek a hús nem tesz jót, kinek a hüvelyesek. Inkább ott látom a problémát, hogy ha valaki annak ellenére kezd bármi effajta életmódba (szándékosan nem nevezem diétának), hogy odafigyelne a teste jelzéseire, annak meglesz a böjtje, nem lehet a szervezetünket "megerőszakolni", vagyis lehet, de nem érdemes. Ön hogyan vélekedik erről?
Szendi Gábor:
A paleo modellje az a 229 természeti nép, akiknek alaposan ismerjük az étrendjét. Ezek közt vannak majdnem vegetáriánusok (igaz, kevés), és vannak szinte csak állati eredetű élelmi anyagokat fogyasztók (pl. inuitok). Mindegyikre jellemző, hogy mentes a civilizációs betegségektől. Ebből számunkra az következik, hogy a paleot nem egy a fix állati-növényi eredetű élelmiszer arány jellemez, hanem csupán az, hogy olyan ételeket fogyasztunk (ízlés szerinti arányban), amelyek hajdani természeti környezetünkben megtalálhatók lettek volna. Természetesen ma a növények, állatok húsa nem ugyanaz, de a cél a természeti népek étrendjének minél jobb imitálása. A paleo legegyszerűbb definiciója, hogy mit ne együnk. Ne együnk semmi olyat, amihez az evolúció során nem alkalmazkodtunk.
Kettlebelledzés: Hogy fér össze a paleo-életmód a cukorbetegséggel? Ezen kívül, van-e olyan intézmény, hely - Budapesten -, ahol el lehet erről beszélgetni?
Szendi Gábor:
1-es és 2-es típust ismerünk. A 2-es általában elmúlik paleora, hacsak nem károsodott nagyon súlyosan a hasnyálmirigy a betegség évei alatt. AZ 1-es típusnak azért szoktuk ajánlani, mert egyenletesebbé teszi a vércukorszintet, csökkenthető az inzulinpótlás. Ezek a későbbi szövődmények kivédését szolgálják. Beszélgetni erről paleo klubokban, blogokban, Facebook csoportokban lehet, beszélgetnek is.
Kettlebelledzés: A lektinről azt olvastam egy 2010-es fejlődésbiológus által írt blogbejegyzésben, hogy kis mennyiségben ártalmatlan, mert a szervezet ki tudja védeni, egyébként van ellenszere: a szénhidrát. Mi az álláspontja a lektinnel kapcsolatban?
Szendi Gábor:
Több ezer lektinfajta van, a lektin egy fehérjecsoport. Van, amelyik öl (pl. a ricinus lektinje), van, amelyik csak áteresztővé teszi a bélfalat, van, amelyiknek inzulinszerű hatása van, van, amelyik kicsapja a vörösvérsejteket (ez a vércsoport meghatározás módszere!). Szóval vannak lektinek, amelyekhez alkalmazkodtunk az évmilliók során és vannak, amelyekhez nem. A szénhidrát nem semlegesíti a lektint. Leginkább áztatással és intenzív főzéssel lehet némely lektint részben semlegesíteni, de még egyszerűbb nem fogyasztani, mert felmérhetetlen a hosszú távú hatás.
Kettlebelledzés: Úgy tudom, tilosak a gabonák és a hüvelyes növények. Utánanéztem például a vörösbabnak, azt írja egy forrás, hogy 28-as a glikémiás indexe, ami kifejezetten alacsony. Akkor most mi is a helyzet mondjuk a vörösbabbal? Szennyezett? Gluténérzékenyeknél még érthető (azt hiszem, ezért is kötelező feltüntetni a csomagoláson, ha glutén kerülhet bele a termékbe), na de az emberek többsége némi szennyezést ki kell, hogy bírjon gond nélkül. Valószínűleg a kezedről a szádba több szennyeződés kerül.
Szendi Gábor:
A babfélékkel és hüvelyesekkel a lektin a fő probléma. A lektinek legfőbb veszélye, hogy áteresztővé teszik a bélfalat, azaz a bélfalon kórokozók, fehérjetöredékek jutnak át, ami az immunrendszert összezavarja, pl. autoimmun betegségeket, hormonzavarokat, stb. okoz.
Kettlebelledzés: Azt olvastam, hogy a zab sajnos szennyeződhet gluténnel (ugyanabban a gyárban csomagolják pl, mint a kalászos gabonákat), illetve magas a lektin- és szaponintartalma. Mi a helyzet a zabpehellyel, zabliszttel, stb., fogyasszuk, vagy ne?
Szendi Gábor:
A zab valóban lehet szennyezett, igyekezni kell olyat keresni, amelyik nem szennyezett. Elvileg a zabban is van egy gluténszerű anyag, az avenin, amire egyesek reagálnak, de ez nagyon ritka. A zabpehely vízben alacsony glikémiás indexű, rendszeres fogyasztása nem ajánlott, de végszükségben jó. Én pl. nyaraláskor, ha már elfogynak a paleoreggelire szánt sütijeim, zabpehely kását szoktam enni.
Kettlebelledzés: A lektinek áteresztővé teszik/tehetik a bélfalat, és többek közt különböző autoimmun betegségeket okoznak. Ezek szerint a vegánoknak hullaniuk kéne, mint a legyeknek, ugyanis nekik rengeteg hüvelyest kell enniük, mert másképp nehezen jutnának fehérjéhez (állati eredetű ugyebár tilos). Mit tanácsol tehát a vegánoknak?
Szendi Gábor:
A lektinek önmagukban kevés embernél okoznak közvetlenül megbetegedést, így a vegánok sem hullanak tőlük. A vegánoknak inkább a teljesértékű fehérjebevitelre kéne nagyon odafigyelniük, na meg egy-két vitamin és ásványianyag bevitelére. A lektinek, mint a rossz levegő, vagy a vitaminhiányos étrend, hosszú távon, alattomosan belejátszanak az egészségromlásba.
